Hogyan válik Budapest legrégebbi parkja korszerűvé, fenntarthatóan tartalmassá és a speciális igényű emberek számára is kényelmesen hozzáférhetővé? A Liget Projektet megvalósító Városliget Zrt. működési vezérigazgató-helyettesével, Jelinek Balázzsal beszélgettünk.
Király Eszter (KE): A Városliget igen komplex helyszín, azon belül többféle parkrészt, több különböző célt szolgáló létesítményt is akadálymentessé terveztetek. Melyek voltak a közös alapelvek?
Jelinek Balázs (JB): A Liget megújítása kapcsán 2014-ben indult el a tervezési folyamat. Kifejezett szándékunk volt, hogy megszerezzük a BREEAM Communities (Building Research Establishment’s Environmental Assessment Methodology; nemzetközi zöld értékelési rendszer, fenntartható épület- és környezeti tanúsítvány – a szerk.) good vagy very good minősítését. Magyarországról mi voltunk az elsők, akik aspiráltak erre. Ehhez elkészítettünk egy átfogó akadálymentességi koncepciót, egy inkluzív design stratégiát. Ez volt az a pont, ahol a jogszabályi kötelezettségeinken túl is elkezdtük vizsgálni azt, hogy hogyan tudnánk tényleg mindenki számára hozzáférhetővé tenni a Városligetet. A stratégia elkészítéséhez nem csak egy, hanem tizenhárom, a különböző fogyatékosságokkal élő embereket képviselő szervezettel kezdtünk együttműködni. Az ő visszajelzéseik, szakmai észrevételeik alapján állítottuk össze az inkluzív design stratégiát, aminek a megvalósulását ellenőriztük-ellenőrizzük a tervezési és a megvalósítási szakaszban is. A már elkészült területek, létesítmények külső szemmel történő értékelését az Access4you végezte el, auditálva, értékelve és adatbázisba foglalva a beruházásunkat.
KE: Miért éri meg inkluzívnak lenni? Miért „biznisz” az akadálymentesség?
JB: Mi az akadálymentességre nem „bizniszként” tekintünk. Természetesen lehet és kell is beszélni az egész beruházás nemzetgazdasági szintű megtérüléséről, az akadálymentességnek pedig tényleg van egyfajta promóciós értéke, „jókiállása”, de egy közpark fejlesztésénél nem az üzleti érdek az elsődleges szempont.
Nem azt keressük, hogy ez miért éri meg, hanem hogy hogyan tudunk minden, a közpénzből fejlesztett közterületet ingyenesen igénybe vevő látogatót azonos módon és színvonalon kiszolgálni, hogyan tudunk a lehető legtöbb embernek a lehető legtöbbet nyújtani.
Ha csak a felújított részek látogatottságát nézzük, azonnal látszik a megtérülés: a nagyjátszótér például, ahol számos integrált játszóeszköz is található, az elmúlt egy évben egymillió látogatót vonzott, ami az Állatkert látogatottságával egyezik meg.
KE: Ha mondjuk egy integrált, tehát ép és fogyatékossággal élő gyerekeket egyaránt magában foglaló csoport osztálykirándulásra érkezne a Ligetbe, milyen helyszíneken tölthetnék az időt?
JB: Arra bátorítanék mindenkit, hogy a Városliget bármely fejlesztését, felújított részét látogassa meg bizalommal, ugyanis az egész beruházás az említett inkluzív design stratégia mentén készül, tehát alkalmas arra, hogy fiatal, idős, ép vagy speciális igényű ember egyaránt hozzáférjen az élményekhez. Ugyanakkor vannak olyan területeink, amelyeket már harmadik félként az Access4you is hitelesített: ilyenek az illemhelyeink, a Hermina úti kutyás élménypark, az ifjúsági sportpályák, a Léghajókert, a Millennium háza előtti rózsakert, a Nagyjátszótér és természetesen a Vakok Kertje. Ez utóbbit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével közösen működtetjük. Mi vagyunk a vagyonkezelő, de a szakmai programfeladatai a szövetséghez tartoznak, ők koordinálják, hogy ki milyen ütemben, hogyan férhet hozzá ehhez a kerthez.
KE: A Vakok Kertje tényleg speciális, hiszen már 1972 óta működik, és kifejezetten a látássérült embereknek hozták létre, ép emberek nem is látogathatják. Elképzelhető, hogy később más fogyatékossággal élők igényeire szabott, külön parkrészt alakítsatok ki?
JB: Nincs olyan terv, hogy dedikáltan a fogyatékossággal élő emberek egy-egy csoportjának fejlesszünk területrészeket éppen azért, amiért az egyetemes tervezés elve mellé oda tudtunk állni. A Vakok Kertjének fejlesztését a hagyomány és az értékőrzés mellett a Vakok Intézetének és az MVGYOSZ-nek a közelsége is indokolta: a kert nemcsak szabadidős zöldterület, hanem fontos kültéri oktatási helyszín is a látássérültek számára. Viszont ez egy zárt terület a Ligetben, és ha további, elkerített és kifejezetten egy-egy csoport, mondjuk a kerekesszékesek számára elkülönített részek jönnének létre, annak erős kirekesztő hatása volna. A cél ehelyett inkább az, hogy bármilyen fejlesztést bárki, így a kerekesszékesek is ugyanúgy tudjanak használni, mint mindenki más.
Mivel készülnek még újonnan fejlesztett területi egységek és épületek is, amelyeket egyetemesen hozzáférhetővé terveztünk, azt tudom mondani, hogy igen, lesznek még fogyatékossággal élők számára élvezhető területek: ugyanazok, amelyek a speciális igényekkel nem rendelkező látogatóknak is készülnek.
(Fotó: Hámori Zsófia)
KE: A Liget Projekt másik meghatározó célja és alapelve a környezetvédelem. Hogy egyeztethetők össze a zöld törekvések a társadalmi fenntarthatósággal? Van, hogy a kettő üti egymást?
JB: Annak, hogy egy projekt fenntartható, nagyon sokféle szempontja van: a komfortkövetelményektől az energiafelhasználáson át, a hulladékkezeléstől a zöldfelületek mértékéig és minőségéig. Ezek mind olyan potméterek, amik közül ha az egyiket feltolom a maximumig, akkor a többi már nem tud bizonyos szintnél följebb érni. Például minél erősebbek a komfortkövetelmények, annál magasabb lesz az energiafelhasználás, holott a környezettudatosság egyik első lépése volna az energiaigény csökkentése. Ezeket próbáltuk kiegyensúlyozni úgy, hogy optimális legyen. A Városliget az 1800-as évek közepe óta egy zöldfelületi és kulturális szolgáltatási mix, mindig is az volt. Az új épületrészeknek mindenképp alkalmasnak kell tehát lenniük arra, hogy bárkinek vonzóvá tegyék a zöldkörnyezetben, a természet közelségében történő kultúra fogyasztást vagy szabadidős tevékenységet. A Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum fontos oktatási központok is, múzeumpedagógia foglalkozásokkal, workshopokkal, konferenciákkal. Az ide látogatók a Városliget hagyományaihoz méltó módon a kulturális edukáció mellett a környezeti edukáció és a zöldfelület pozitív élettani hatásai tekintetében is meghatározó élményekkel gazdagodhatnak.
KE: Érkeznek visszajelzések a felújított parkrészek kapcsán, akár akadálymentességi szempontból?
JB: Igen, bár nem szervezett formában. Van egy általános ügyfélszolgálatunk, ahová rendszeresen kapunk észrevételeket a legkülönbözőbb témákban: a „felrúgtuk a labdát a vécé tetejére”-típusú segítségkéréstől a javító szándékú, akár szakmai megjegyzésekig sokféle üzenet jön. A kutyakérdés külön téma is lehetne, de itt most akadálymentességi szempontból fontos: épp az elmúlt hetekben sikerült tisztázni, hogy a játszótérre milyen munka- és segítőkutyák léphetnek be. Ezzel kapcsolatban oktatást is tartottunk a biztonsági személyzet részére. Ezt például egy érintettől kapott visszajelzés nyomán végeztük el: ő szólt, mi pedig mindent megtettünk, hogy nyitott fülekre találjon.
(Király Eszter interjúja)
Fotók: Hámori Zsófia
Olvass még több tartalmat spéci emberekről, az akadálymentességről és a társadalmi inklúzióról az Access4you hírei között. Nézz körbe a Tanúsított helyszínek menüben, ahol részletes információt adunk a felmérésben részt vevő helyszínek akadálymentességéről, mindezt 8 + 1 spéci csoport igényei alapján: kerekesszéket használók, babakocsival közlekedők, idősek és mozgásukban korlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, gyengénlátók, kognitív zavarral élők, valamint (+1) segítőkutyával közlekedők számára.