Hogyan lehet mesébe vonni azokat, akik nehezen képesek elvonatkoztatni? Tudunk-e egy sok meglepetést rejtő teret az állandósághoz szokott léleknek is biztonságossá varázsolni? Érzékeljük és értékeljük-e a képzelőerőt azokban, akik csak döcögősen tudják kifejezni azt? Magyarország első autizmusbarát múzeuma a budapesti Mesemúzeum lett, ahol autista és tipikusan fejlődő gyermekek együtt állhatnak ki mesebeli próbákat – hogy később a való élet kihívásaira is közösen feleljenek.
Érthetővé, elérhetővé akarjuk-e tenni a világot azok számára, akik az átlagnál nehezebben kapcsolódnak hozzá? Vagy másképpen: akarunk-e osztozni? Ez az akadálymentesítés alapkérdése.
Az autizmussal élők esetében a befogadás egyik első lépése a befogadhatóvá tétel.
A dolgok, a körülmények, a történések hozzáigazítása ahhoz a különleges szemüveghez, amin át egy autista ember szemléli azokat. Erre a gondolatra épült a budapesti Mesemúzeum és a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány együttműködése is, amely a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pályázati támogatásával létrehozta Magyarország első autizmusbarát múzeumi programját.
A Mesemúzeum nem konkrét meseszövegeket, karaktereket vagy gyermekirodalmi klasszikusokat vonultat fel, hanem arra ösztönzi a gyerekeket, amiben ösztönösen jók: mesében lenni. Az interaktív tárlat a magyar népmesék világát alkotó szimbólumok, motívumok, nyelvi és cselekménybeli fordulatok segítségével, a fiatalok fantáziájára építve vezeti végig a látogatókat hét mesebeli próbán.
Így aki végigmegy a tárlaton, semmiképp sem ússza meg, hogy mesehőssé váljon.
A próbák mostantól az autizmussal élő gyerekek számára sem akadályok, inkább kalandos, a szokásostól eltérő utakon megoldható, testreszabott kihívások.
A szakmai koncepció kidolgozói Nemes – Jakab Éva múzeumpedagógus és Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológus voltak. A Cseperedő Alapítvány egyik alapítója, Várnai Zsuzsa szerint bármilyen tematikájú tárlat autizmusbaráttá alakítható, az adaptáció főbb szempontjai ugyanis a tartalmi elemektől nagyrészt függetlenek.
Az első pillér az előrejelzés és a kiszámíthatóság.
A Mesemúzeumnál ennek szellemében készítettek egy kisfilmet, egy könnyen követhető térképet és egy szociális történetet is, amelyek segítik az autizmusban érintett családokat, iskolai-óvodai csoportokat a felkészülésben. Az az autista fiatal, akiknek fontos a kiszámíthatóság, így virtuálisan előre bejárhatja a múzeumot: tudhatja, hová kell letenni majd a kabátját, hol a mosdó, milyen színek, fények, viszonyok fogadják majd ott.
Az autizmusban érintett gyerekeket a helyszínen egy autizmusspecifikus kalandfüzet vezeti végig a hét próbán.
A próbatételek során kevesebb absztrakt fogalommal és szimbólummal, de több képpel, konkrét ábrázolással találkoznak, amelyek segítenek rábukkanni saját megoldásaikra.
Az aznapi benyomásaikat pedig egy hazavihető élményfüzet segítségével dolgozhatják fel, saját tempóban. A kisfilm és a kiadványok a Mesemúzeum honlapján ingyenesen elérhetők, segítve minden érintett gyereket, hogy biztonságban érezhesse magát az új környezetben.
A tér és az eszközök autista sajátosságokhoz igazítása szintén fontos kitétele annak, hogy egy múzeum autizmusbarát. Ehhez nem feltétlenül szükséges (belső)építészetileg újragondolni a létesítményt. A Mesemúzeumban a visszafogott fény- és hanghatások mellett az autizmussal élőket könnyen értelmezhető infokommunikációs piktogramok segítik, és az elfüggönyözhető csendessarokba is elvonulhatnak, ha nyugalomra van szükségük.
A Múzeumba érkező, autizmusban érintett családok a bejáratnál egy indítócsomagot is kapnak, amelyben többek között fejhallgató is van a zajok tompítására, illetve olyan relaxációs játékok, melyek segíthetnek az újratöltődésben (pl. pop-it játék és babzsák a stressz oldására). Sőt, az intézmény a honlapján arról is tájékoztat, hogy melyek a sűrűbben látogatott, tehát vélhetően zajosabb idősávok, ezzel segítve autista vendégeiket a számukra megfelelő látogatási idő kiválasztásában.
„Az autizmusbaráttá tétel nulladik lépése az autizmussal kapcsolatos szakmai tudás – mindegy, hogy múzeumról vagy cipőboltról beszélünk. Abban, hogy a működés minden területét az autizmusbarát szemléletmód hassa át, a munkatársak elkötelezettsége és kompetenciája is döntő fontosságú”
– emeli ki Várnai Zsuzsa. Elmondta, hogy a Mesemúzeum munkatársainak többalkalmas képzéssel segítettek otthonosabban mozogni az autizmusban érintettek és a velük kapcsolatos pedagógia világában. De hiába inkluzív a közeg, testreszabott a feladat és felkészült a múzeumpedagógus, ha a többi látogató – információ híján – olykor nem támogatóan viszonyul az autizmussal élőkhöz, és megjegyzéseket tesz egy hangosabb kacaj vagy kusza mozdulatsor láttán. Épp ezért az Alapítvány készített egy tájékoztató anyagot a tipikusan fejlődő gyerekek és családjaik számára az autizmusról.
A csütörtökön és szombaton elérhető állandó kiállítás mellett előre bejelentkezéssel elérhető dráma- és múzeumpedagógiai műhelyfoglalkozások is vannak a Mesemúzeumban. Ezek autizmusbarát adaptációja azonban – legalábbis a segédanyagok terén – még várat magára. Ám ha a múzeumpedagógusok naprakész tudása, kreativitása, rugalmassága és az adott család, iskolai-óvodai csoport jellege, összetétele ideális keretet nyújtanak, akár inkluzív is lehet egy-egy foglalkozás. A Mesemúzeum 4-12 éves korú gyerekekre szabta a programjait, ám a korhatár kezelhető rugalmasan. Mint arra Várnai Zsuzsa felhívja a figyelmet,
az „autizmus szemüveg” felvétele egyszerre veszi figyelembe a fejlődési, viselkedési, gondolkodási diverzitást, így egyaránt megfelelnek a tipikus és a speciális igényű érdeklődőknek.
Így akár eltérő fejlődésű fiatal felnőttek is elmerülhetnek a mesék világában, olyanok is, akik – túlkorosságuk miatt – a kisgyerekeknek szóló rendezvényekre, eseményekre már nem jó érzéssel vagy egyáltalán nem mennének el.
A Mesemúzeum Magyarország első autizmusbarát múzeum a – és nagy esély van rá, hogy nem az utolsó. Legalábbis ezt célozza az a rövidesen megjelenő, nemzetközi mintákon és a Cseperedő Alapítvány tapasztalatain alapuló útmutató, amelyet dr. Simó Judit gyermekpszichiáter, az Alapítvány kuratóriumi elnöke szerkesztett. Ez a képi anyagban is gazdag kiadvány sorvezetőt nyújt a kulturális intézmények, kiállítóhelyek fenntartói számára, hogy milyen egy autizmusbarát intézmény, és melyek azok a pontok, amelyeket már a tervezéskor érdemes számításba venni az autizmusban érintettek szempontjából.
A projektről és a benne közreműködő szakemberekről bővebben itt található információ : https://mesemuzeum.hu/hu/autizmusbarat-mesemuzeum
Mesemúzeum: 1013 Budapest, Döbrentei u. 15.
Telefon: +36 1 202 4020
www.mesemuzeum.hu
Szöveg és interjú: Király Eszter
Kiemelt képünk illusztráció (Canva)
Képek: Nemzetközi Cseperedő Alapítvány
Olvass még több tartalmat spéci emberekről, az akadálymentességről és a társadalmi inklúzióról az Access4you hírei között. Nézz körbe a Tanúsított helyszínek menüben, ahol részletes információt adunk a felmérésben részt vevő helyszínek akadálymentességéről, mindezt 8 + 1 spéci csoport igényei alapján: kerekesszéket használók, babakocsival közlekedők, idősek és mozgásukban korlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, gyengénlátók, kognitív zavarral élők, valamint (+1) segítőkutyával közlekedők számára.