Minden emberben van egy kialakult kép a másikról már az első találkozásnál. Nem véletlenül tartjuk úgy, hogy az első benyomás nagyon fontos. A sztereotípiák és az előítéletesség a mindennapjaink szerves része.  A megváltozott képességű munkavállalókkal szemben is jelen van ez előítéletesség. Rengetegszer ítélnek meg úgy egy nagyon jó szellemi képességekkel, de fizikailag nem a legjobb állapotban levő embert, hogy nem fektetnek különösebb energiát képességéinek valós felmérésébe, hanem a külső benyomás vagy általánosítás alapján döntenek. Összeszedtük a 10 leggyakoribb tévhitet, amit a munkáltatók gondolnak a speciális igényű munkavállalókról és azt, ami valójában mögötte van.

1. Olyan munkakörben dolgozzanak, ahol nem érheti őket kudarc

Tény: Mindenkinek éppúgy megvan a joga a sikerhez és az ezzel járó kudarchoz is. Az lesz igazán erős, aki képes tanulni és felállni belőle. Nem érdemes egy jó pozíciótól visszatartani, valakit, csak mert féltjük a sikertelenségtől és a lelki megpróbáltatástól. Mindenkinek ugyanúgy biztosítani kell, az egyenlő feltételeket legyen szó akár ép, akár sérült munkavállalóról.

2. Nem megbízhatóak

Tény: Az Amerikai Kereskedelmi Kamara kutatásából kiderül, hogy a megváltozott képességű munkavállalók esetében 80%-al kevesebb a munkahely váltás és szeretik az állandóságot. Ha minden feltétel adott, akkor nem kell attól tartani, hogy a speciális munkaigényű munkavállaló váltani fog. Erre kicsi az esély.

3. Valakinek mindig segíteni kell őket

Tény: Ha megfelelően ki van alakítva a munkakörnyezet, és ha a toborzásnál megfelelően vették figyelembe a képességeket és a korlátozottság mértékét, akkor nincs is miről beszélni. Helyváltoztatásnál idegen környezetben adódhat, hogy elkél a segítség, de ez ritka. A megváltozott képességű munkavállalók nagy része önállóan látja el a munkakörét, hiszen valószínűleg azért jelentkezett a pozícióra, mert alkalmas rá és eltudja végezni. A munkakörnyezet pontos és igényes bemutatása, valamint a vállalat nyitottsága és befogadó készsége kiküszöbölheti ezeket a problémákat.

4. Nagy költségekkel jár az akadálymentes környezet megteremtése

Tény: Egy kis utánajárással és ismeretszerzéssel kiderül, hogy a legtöbb munkahelyi átalakítás végtelenül egyszerű és nem jár akkora költésségekkel, mint elsőre tűnik. A mai modern technológiának köszönhetően gyorsan és rugalmasan végezhető el az átalakítás nagyobb költségek nélkül. Ráadásul egy rámpa vagy korlátlift kialakításával, beszerelésével nem csak a kerekesszékes munkavállalónak, de akár babakocsival közlekedő vásárlóknak, ügyfeleknek vagy idős embereknek könnyíthetjük meg a vásárlását, ügyintézését, mindennapjait.  Mindezek a fejlesztések így hosszú távon megtérülő befektetéseknek számítanak, amelyek mind az alkalmazottak mind a vevők hozzáférését növelik.

5. Rossz hatással vannak a munkatársaikra

Tény: A megváltozott munkaképességű munkavállalók sokszínűvé tesznek egy vállalatot. Példaként a kerekesszékes munkavállalók rámutatnak arra, hogy egy munkahelyen milyen fontos a hozzáférhetőség mindenki számára. A tanulásban akadályozottak vagy kognitív zavarral élők munkavégzésének megkönnyítésére pedig létrehozható egy olyan rendszer, amelynek segítségével színeket kapcsolnak bizonyos szavakhoz. Mindez növeli a kommunikáció könnyedségét és hatékonyságát.

6. Nem képesek beilleszkedni a közösségbe

Tény: A megváltozott munkaképességű embereknek is vannak korlátai, csak úgy, mint bárki másnak, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy megmutassák képességeiket a világnak. Hiba azt gondolni, hogyha úgy kezeljük őket, mint bárki mást és törekszünk az egyenlő feltételek megteremtésére, akkor ezt a speciális munkaigényű emberek kihasználják, és nem fektetnek kellő energiát a munkavégzésbe, ami a termelékenység csökkenését eredményezné. Az egyenlő feltételek arra fogják motiválni őket, hogy képességeiket és lehetőségeiket maximálisan kihasználják.

7. Többet várnak el a munkáltatók, mint amennyit elsőre kellene

Tény: Sokszor emlegetik a speciális munkaigényű embereket a hétköznapok hőseiként, példaképként ezzel is nagy terhet rakva rájuk. Valóban, a fogyatékossággal élő emberek problémamegoldó és innovációs képessége gyakran átlagon felüli, de fontos megérteni azt is, hogy ők is ugyan olyan hétköznapi emberek, mint bárki más. Nekik is szükségük van arra, hogy beletanuljanak a munkakörükbe és beilleszkedjenek a munkahelyükre.

8. Nem lehet interjúztatni őket, mert sérülhetnek az emberi jogok

Tény: Egy állásinterjút előfordulhat, hogy személyre kell szabni akár magát a beszélgetést is, de ez nagyban függ attól, hogy a vállalat mennyire tudja rugalmasan kezelni a helyzetet. Az egésznek a kulcsa, hogy interjú alanyunk képességeire fókuszáljunk ne pedig a sérültségére. Igyekezzünk a lehető legtermészetesebben kezelni a helyzetet. Így akár hosszú távra találhatunk magunknak munkaerőt, mert bizonyított tény, hogy a speciális igényű munkavállalók szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol egyenlő félként kezelik és megbecsülik őket.

9. Nincs meg a megfelelő képesítésük

Tény: 1960-1990-es években Magyarországon olyan divatszakmák voltak, mint a virágkötő, kosárfonó, kertész, cukrász. Napjainkra azonban a lehetőségek és szakmák skálája sokkal szélesebb, ha pedig az ember kreatív, akkor még több lehetősége van. Érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban nincs különbség az épek és a fogyatékkal élők iskolázottsága között.

10. Nem elég hatékonyak és nem dolgoznak elég keményen

Tény: A fogyatékossággal élő személyeket jobban befogadó munkahelyi környezetekben gyakran javul a termelékenység. A DuPont foglalkoztatási felméréséből kiderült, hogy ha a fogyatékossággal élő munkavállalókat ugyanolyan módon osztályozzák, mint a többi alkalmazottat, akkor 90%-uk „átlagos” vagy „átlag feletti” teljesítmény-besorolást kap.

Szerző: Nagy Vivien
Kép: Canva

—–

A munkahelyi környezet és folyamatok akadálymentességének vizsgálatában az Access4you International akadálymentességet minősítő és tanúsító vállalat szakértői segítséget nyújtanak Önnek és vállalatának.  Célunk egy inkluzív, fenntartható és együttműködő társadalmi környezet kialakítása. Feladatunknak az akadálymentesség előmozdítását tekintjük, azáltal, hogy a szervezeteket hiteles és részletes, akadálymentességről szóló információ szolgáltatására, és az akadálymentesség fejlesztésére ösztönözzük.