Hogyan készül el egy vállalat ESG besorolása? Ki számít élenjárónak vagy lemaradónak? Hogyan javítja az eredményt az akadálymentes környezet?

Vannak a pénzügyi mérőszámokon is túlmutató paraméterei egy vállalat sikerének és fenntarthatóságának. A befektetők egyre jobban figyelik az ESG-besorolásokat, miközben az is igaz, hogy ma még eléggé sokféle mutatószám létezik, és vannak még az ökoszisztémának gyermekbetegségei is.

Az ESG (environmental, social, governance) angol rövidítést és annak jelentését „alapfokon” a gazdasági szakemberek többsége már valószínűleg ismeri. Egyre elterjedtebb azonban a köznyelvben is, hiszen alapvető emberi értékek vannak a betűk mögött: Vigyázzunk a környezetünkre (E), legyünk érzékenyek azok kihívásaira, akiknek nehezebb a megélhetés, a mozgás, a tájékozódás (S), illetve harcoljunk a korrupció, illetve az igazságtalanság ellen (G).

Mind többen várják el

A betűkben megjelenő fenntarthatóság és normalitást elkezdték a befektetők is komolyan venni. Olyan tényezők kapnak egyre nagyobb hangsúlyt egy-egy vállalat megítélésében, amelyek már nem olvashatók ki a pénzügyi riportokból, a mérlegekből és az eredmény-kimutatásokból, ugyanakkor az invesztorok mégis képet szeretnének kapni a vállalatokról. Hiszen tudják, hogy a gyengébb ESG-mutatóval rendelkező cég nagyobb kockázatot jelent, amely cégnek viszont jó a mutatója, annak kedvezőbb a jövőképessége.

Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ezek a meghatározások évente akár több milliárd dollárnyi befektetés sorsát határozhatják meg, de a minősítéseket az álláskeresők, az üzleti partnerek, vagy az ügyfelek is használhatják, sőt, akár maguk a minősített vállalatok is tanulhatnak belőlük, hiszen az objektív visszajelzés segít megérteni a cég erősségeit, gyengeségeit, ahogy kockázatokat és lehetőségeket is azonosít.

Berobbant a döntéselőkészítésbe

A kifejezetten befektetésekre szakosodó intézmények, az alapkezelők, a nyugdíjpénztárak, a biztosítói tartalékok befektetői ma már nem is hozhatnának felelős döntést, ha nem támaszkodnának ESG-pontszámokra is.

Igen ám, de ha ez ilyen fontos, akkor nyilván az is lényeges, hogy mely mutatók fejezik ki megfelelően a helyzetet? Hiszen amikor adott ország számviteli rendszerében látjuk, hogy mekkora a cég eladósodottsága, jövedelmezősége, mekkora a forgalma, EBITDA-ja, adózott nyeresége, vagy osztaléka, akkor nagyjából ugyanarra gondolhatunk. De melyik a jó és objektív ESG-pontszám, és egyáltalán mi a célja egy ilyen számnak?

Az ESG-pontszám azt szeretné megmérni, hogy az adott vállalat milyen hosszú távú kockázatoknak van kitéve a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási feladatai mentén, mennyire felkészülten tud megfelelni a társaság a szabályozók és a társadalom jelenlegi és jövőbeli elvárásainak.

Aligha meglepő, hogy a magas pontszám, vagyis az erős ESG-besorolás azt jelzi, hogy a vállalat jól kezeli ezeket a kockázatokat a mezőnyhöz képest (hiszen nagyon fontos, hogy ez egy relatív pontszám, más cégeknek is van pontszáma), míg az alacsony besorolás azt mutatja, hogy a vállalat még lemaradó az ágazati átlaghoz képest, sok a még nem megfelelően kezelt kockázata.

Mutatók kínálata

ESG-pontszámokat jelenleg több tucat minősítő számol, a legnagyobbak ma már több ezer, akár több tízezer vállalatot is értékelnek. A teljesség igénye nélkül ilyen a globális mezőnyben a Bloomberg ESG Data Services, a Dow Jones Sustainability Index, az MSCI ESG Research, a Sustainalytics, a Thomson Reuters ESG Research Data, az S&P Global, a Fitch Ratings és Moody’s Investors Service.

Csupa ismert márkanév, amely más területen már akár évszázados megbízhatósággal alapozta meg hírnevét.

Az nem is lehet kérdés, hogy az ESG-ben ma még nagy a keveredés, nem alakultak ki azok a megkérdőjelezhetetlen szakmai kiválóságok, evidens benchmarkok, mint például a hitelminősítéseknél, ahol mindenki tudja, hogy melyik 3, legfeljebb 4 ratingcégre érdemes figyelni.

Az egyes minősítők paraméterrendszerei mindenesetre egyéni kritériumokat tartalmazhatnak, egyszerre használhatnak külső, objektív mérőszámokat, de kérhetnek önbevallásos alapon is válaszokat. Ahhoz is valamilyen egyedi szisztéma szükséges, hogy az eltérő jellemzőket miként tudja az adott minősítő egy egységes pontszámban kifejezni, miképpen számszerűsíthető egyetlen pontszámban például a vállalat szén-dioxid-kibocsátása, a női és férfi vezetők közötti jövedelmek aránya és az, hogy mennyire akadálymentesek a cég irodái.

A relatív siker

Ezek részleteiben most nem merülünk el, hiszen tényleg ahány ház, annyi szokás, de sok érdekes és publikus technológia van. A lényeg mindig a súlyozás, mert a fontosabb kérdések nagyobb súlyt kell kapniuk, ahogyan azoknak is, amelyek a jelenlegi helyzetet írják le, a kisebb horderejű zavarok és a régebben történt károkozások, mulasztások pedig kisebb súllyal esnek latba.

Már említettük, hogy az ESG-kockázatok százalékos súlyozása után kiemelten fontos a relatív értékelés, vagyis a vállalatokat összehasonlítják társaikkal, ebből fakadóan egy olajvállalatnak is lehet jó ESG-besorolása, ha élenjáró az iparági sztenderdekhez képest, de akár egy megújuló energiával foglalkozó cég is szerepelhet rosszul, ha munkavállalóival rosszul bánik, vagy ha a kibocsátásmentes energia megtermelése előtt komoly környezeti pusztítást végzett.

Az Amazon esete

Példaként álljon itt egy mindenki által ismert cég, az Amazon esete! A világ egyik legértékesebb cége ESG-szempontból csak amolyan „közepes”. Míg a vállalatirányítási elvekben, a magánélet tiszteletében és az adatbiztonság terén kiemelkedő, az e-kereskedelmi sztenderdekhez képest az ökológiai lábnyoma csak átlagos, és gyengén teljesít a munkaerő megbecsülése terén.

A fenti vegyes-felvágottból az Amazonnak egy „átlagos” minősítésre tellett, mert a cégek különböző kohorszokba kerülnek, vannak élenjárók, de átlagos, vagy lemaradó cégek is.

Jelzők és betűk

A minősítő kifejezések mellett, ahogyan a hitelminősítőknél, úgy az ESG-besorolások között is ismert a betűk használata is. Az AAA a legjobbaknak, a különböző számú „B” betűt tartalmazó besorolások a közepeseknek és a C-ket tartalmazó minősítések a lemaradóknak jutnak.

Az értékelések tényleg sokféleképpen nézhetnek ki, de az biztos, hogy egy 100-as skálán az 50-es pontszám, vagyis az átlag alatti minősítés semmiképpen sem jó, de az, hogy az adott minősítő cég hányféle elnevezést, vagy grádicsot alkalmaz, már erősen eltérő lehet.

Milyen tényezők számítanak?

Egy összetett paraméterrendszert nehéz lenne minden elemében ismertetni, de tényleg csak ízelítőül álljon itt pár olyan fontos szempont, ami visszatérően megjelenik a minősítőknél:

• E, vagyis a környezeti problémák között fontos a széndioxid-kibocsátás, az éghajlatváltozás elősegítése, vagy hátráltatása, a vízhasználat, a toxikus anyagok kibocsátása és általában a hulladékkezelés, a csomagolások, az épületek energiahatékonysága, a megújuló energia használata.
• S, vagyis a közösségi pontszámok reflektálnak a munkaerő kezelésére, a céges, de akár az egész ellátási láncban jelentkező munkakörülményekre, egészségügyi, biztonsági és oktatási paraméterekre, a termékbiztonságra és minőségre, a fogyasztói panaszkezelésre és az akadálymentességre vagy a befogadó környezetre is.
• G, vagyis az irányítási problémák kitérhetnek a munkahelyi előremenetel igazságosságára, a jövedelem-különbségekre, üzleti etikára, az adózás transzparenciájára.

Akadálymentesség és az ESG

A különböző ESG-minősítő társaságok gyakorlatában fontos elemként jelenik meg az akadálymentesség is. Ennek a területnek is megvannak a maga KPI (Key Performance Indicator) mutatói, vagyis a legfontosabb teljesítménymérő indikátorai. Ezek ugyanolyan jellemzők, amelyeknek lehetnek mérhető és önbevalláson alapuló elemei.

Például ilyen lehet az, hogy a bérelt, vagy birtokolt terület hány százaléka akadálymentes, milyen fejlesztések segítenek a különböző speciális igényű csoportnak, milyen arányban dolgoznak a cégnél megváltozott munkaképességű munkavállalók.

Az, aki akadálymentes környezetet alakít ki, nem zárja ki a társadalom 15 százalékát (Magyarországon 1,5 millió embert) a munkavállalói, a partnerei, az ügyfelei köréből.

Miért számítanak az ESG pontszámok?

A pontszámok értékelése akár teljesen egyedi lehet, vannak olyan nagy befektetési házak, amelyek ezt nem is bízzák külsősökre, hanem egyedi szisztémát fejlesztettek ki és csak arra hagyatkoznak.

Bármilyen is a rendszer, a befektetők természetesen előnyben részesítik a jobb ESG-pontszámmal rendelkező vállalatokat, mert joggal feltételezik, hogy a jövőben kevesebb kötelezettségük támad, nem fogják őket a hatóságok büntetni, szankcionálni, kitiltani, jobb lesz a márka megbecsültsége, hírneve, fennmaradhat a cég tevékenysége, jövedelmezősége.

A problémák

Mindezek mellett kár lenne tagadni, hogy az ESG-mérőszámokkal ma még jócskán vannak kérdések is. Fiatal iparágról van szó, a befektetők nem hagyatkozhatnak vakon csak egy-egy ilyen mutatóra.

Az ESG besorolás önmagában nem lehet egyedül megbízható előrejelzője a piaci sikernek, az osztályozási kritériumok, a súlyozások vitathatók, megkérdőjelezhetők.

Felmerülhet kérdésként, hogy a vállalati önbevalláson alapuló adatok mennyire tekinthetők hitelesnek, mennyire átláthatók a módszertanok, nem lépnek-e fel összeférhetetlenségi helyzetek, például azért, mert egy adott minősítő maga amolyan ESG-tanácsadóként pénzügyi kapcsolatban is áll az adott társasággal.

Mindenesetre már vannak egységesítési törekvések, az ESG-minősítőket is lehet szabályozni, és ami a legfontosabb: a szellemet aligha lehet visszaszorítani a palackba, az ESG-besorolás már részese marad a befektetési döntéseknek.

Az Access4you egy társadalmi célú startup: épületek tanúsításával és minősítésével foglalkozunk ezáltal speciális igényű emberek számára nyújtunk megbízható, részletes információt az épített környezet hozzáférhetőségéről. Ennek eszköze az Access4you® Európai Uniós Tanúsító Védjegy és az access4you.io adatbázis (és hozzá tartozó mobil applikáció), ahol a felmért helyszínek adatai nyilvánosan elérhetők.
Ha szeretnél többet tudni az ESG-ről, az akadálymentességről, és a fogyatékossággal élő emberek társadalmi inklúziójáról, kövesd blogunkat és iratkozz fel hírlevelünkre!