Magyarországon minden négy aktív korú megváltozott munkaképességű ember közül csak egynek van állása. A diverzitás a te ügyed is! című workshop fő üzenete az, hogy minden munkaerőpiaci szereplőnek van lehetősége javítani ezt az arányt. Vallomások, adatok, felrázó gondolatok a találkozás sorsfordító erejéről, teljesítmény és törődés összeférhetőségéről, emberközpontú és versenyképes foglalkoztatásról. Király Eszter beszámolója.

A diverzitás a te ügyed is! címmel, május 27-i online workshopot az Access4you, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma (MEF) és a Salva Vita Alapítvány közösen rendezték. A találkozón a házigazdák mellett a független elemzéseket készítő Budapest Intézet, megváltozott munkaképességű embereket is alkalmazó vállalatok és nem utolsó sorban maguk az érintett személyek vettek részt. A konferencia kulcsgondolatai nem csak a munkaerőpiacon érvényesek, ott viszont döntő jelentőségűek – ezeket gyűjtöttük össze.

Nem a spéci munkavállalók, hanem a tévhitek nyelik a pénzt

Krekó Judit (Budapest Intézet) statisztikai elemzések tükrében beszélt a megváltozott munkaképességű emberek hazai munkaerőpiaci helyzetéről. A kutató egy meghökkentő tendenciára hívta fel a figyelmet: a vállalatok inkább fizetnek többet rehabilitációs hozzájárulás formájában, mint hogy a megfelelő számú speciális igényű személyt alkalmazzák. Kérdés, hogy vajon miért döntenek ilyen sokan így? Milyen tényezők írják felül a józan pénzügyi megfontolást? Krekó Judit szerint a munkaadói oldalon főként az információhiány, számos tévhit és irreális félelem jelent akadályt. Például előítéletek befolyásolják a döntést, vagy a munkáltató nincs tisztában a gazdasági előnyökkel. Esetleg arra számít, hogy a speciális igényű munkatárs érkezése extra erőforrásokat igényel (akadálymentesítés, betanítás stb). A munkakeresők szempontjából gondot okozhat a megfelelő állás felkutatása, a munkahelyre való eljutás vagy a rugalmas foglalkoztatási formák (részmunkaidő, home office) hiánya. Mint a workshopon kiderült, a szereplők szerint e kihívásokra nagyon is adható előremutató válasz.

A találkozás kis kockázatú, de garantált hozamú befektetés

A valódi emberi kapcsolódás során a résztvevők nem csak információt, de „megérintettséget” is kapnak egymástól, így könnyebben tudnak a különbségek helyett a hasonlóságokra figyelni. Nem véletlen, hogy az érzékenyítő tevékenységek is találkozások köré szerveződnek. Például a Salva Vita Alapítvány Neked munka, nekem álom projektjében a fogyatékossággal élő emberek egy napra kipróbálhatják magukat vágyott munkakörükben a részt vevő cégeknél. Bovier György kerekesszékes influenszer előadásában a „spontán szemléletformálásnak” tulajdonított nagy jelentőséget. „Mindennapi találkozások érlelték azt, hogy a kollégáim már nem látják alattam a széket” – mondta. A találkozások értékét mutatja, hogy több szervezet közvetítő szerepet tölt be. A MEF az inklúzió iránt elkötelezett vállalatokat egyesít, a Salva Vita Alapítvány a hátrányos helyzetű munkakeresőket köti össze a cégekkel. Az Access4you pedig az épített környezet akadálymentességéről ad hiteles információt a speciális igényű emberek számára.

A megváltozott munkaképesség nem általános alkalmatlanság

Látványos fordulatot hozhat a munkahelyi befogadás terén az, ha a megváltozott munkaképességet nem csak, mint hiányt észlelik – sem a munkaadók, sem maguk az érintettek. Bovier György szerint kulcskérdés, hogy egy fogyatékkal élő ember mit néz ki saját magából („Nem csak gyöngyfűzésre vagyok jó!”). Török Flóra, az Egy sima egy fordított -Egyesület az inklúzióért elnöke rámutatott, hogy a sérült gyermeket nevelő szülőkben a munkaadók sokszor csak a nehézségek „emelt adagját” látják. Pedig az e szülőkre jellemző kiemelkedő szervezési és problémamegoldó készség üzleti szempontból is fontos tényező. És ilyen érték az az átlagon felüli lojalitás és elkötelezettség is, amivel a megváltozott munkaképességű emberek rendelkeznek (erről bővebben ITT írtunk). Gyakran a csökkentértékűség mítosza okozza a megváltozott munkaképességűek „rejtőzködését” is. Sokan, ha tehetik, inkább titkolják, hogy tartósan károsodott az egészségük, mert félnek, hogy ez negatívan hat a munkájuk megítélésére. (Pedig, ha egy befogadó közegben bevallanák az állapotukat, nem csak ők járnának jól: a cég őket is jegyezheti, mint megváltozott munkaképességű dolgozó.)

Van, amikor az állás tölti be a jelentkezőt

A workshop egyik legizgalmasabb újdonsága az Eaton Industries Kft. inkubációs programja volt. Szabó Anita projektmenedzser mutatta be a projektet, amely fordított toborzással indul. Tehát nem adott pozícióra keresnek konkrét elvárásoknak megfelelő személyt, hanem a megváltozott munkaképességű álláskeresők CV-i alapján készítenek személyre szabott munkaköröket. A jelentkezők előszűrésében külsős partner, a Salva Vita Alapítvány segít. Az előszűrés fontos lépés, hiszen néhány alapvető készségre mindenképp szükség van (például a jelölt képes legyen hangos környezetben dolgozni, beszéljen angolul). A kiválasztott jelentkezők a „tesztidőszakban”, határozott ideig egy inkubált irodában, csapathoz dedikálva próbálhatják ki magukat az adott munkakörben. Ha üresedés van a cégnél, a felszabaduló álláshelyeket lehetőség szerint az inkubációs programban már rutint szerzett megváltozott munkaképességű munkavállalókkal töltik fel. Az inkubációs programban a jelöltnek, a cégnek és a kollégáknak egyaránt van módja megbirkózni esetleges kételyeikkel. Van idő betanulni, összeszokni, és az is kiderül, milyen további feladatok lehetnek testhezállók a jelölt számára.

A megbecsült munka nem speciális igény

„Szeretem a munkámat, és örülök, hogy van rendes állásom, keresetem. Nem tudom elképzelni magam munkanélküliként. Rendszerezem a számlákat, és lefűzöm őket. Azt végzem el, amit rám bíznak. Ha új feladatot kapok, először megfigyelem, hogy csinálja a betanítóm, és másnap már könnyebben megy nekem is.” Müller Bálint, a HAVI Logistics Kft. munkatársa mondta ezeket a munkájáról, aki ügyintézőként dolgozik a cégnél – és aki autizmussal él. Fenti mondatai semmit nem árulnak el az autizmusáról, épp ezért bizonyítják, hogy fogyatékkal élő és ép ember belső indíttatásai nem különböznek. Nem arra törekszünk mind, hogy a képességeinknek megfelelő, értékteremtő munkát végezzük, fejlődjünk, és ezért az arányos elismerést, megbecsülést kapjuk? Bálint alkalmazása persze kicsit több rugalmasságot igényelt a cég részéről, és az is igaz, hogy nem csak sikersztorik vannak. A kreatív megoldásoknak azonban az az evidencia lehet igazán jó alapja, hogy a megbecsült munka nem speciális igény.

Az akadálymentes tér az inklúzió „hardvere”

Az akadálymentes épített környezet hiánypótló hozzáadott érték. Ez a vállalati szellemiség „hordozója”, ami nem engedi, hogy a befogadás üres szólam maradjon. Ezt igazolta Paksi Gabriella előadása is, aki a bp BSC Kft. fogyatékosságbarát-stratégiáját és budapesti irodáját mutatta be. Ez az iroda az Access4you arany fokozatú tanúsítását is megszerezte. Az inkluzív épület nem csak a közös (üzleti) célok, hanem az egyéni igények terévé is vált. Kialakítottak például fókuszszobát, rekreációs tereket és a létszámról, hőmérsékletről tájékoztató alkalmazást is. Emellett magától értetődőként kezelték a speciális szükségleteket is: a rámpa, a jelölt üvegfelület vagy épp a Braille-írásos infotábla nem „extra”, hanem alapfelszereltség. Az akadálymentes tér versenyelőny, hiszen mindenkinek segít teljesíteni és növekedni is: „mindenkinek hazai pálya”.

Király Eszter